Nem csak új lakásokat, de közösséget is teremtenek az elmúlt évek európai ingatlanfejlesztései

Zöldterületek, filmvetítések, közös programok és a találkozásokat segítő parkok és piazzák jelölik ki az irányt a jövő lakóparkjai felé Londontól Amszterdamon át Budapestig.

Greenwich Millennium Village (GMV), London

GALÉRIA GREENWICH MILLENNIUM VILLAGE

A megújuló energiaforrások használata miatt az átlagos lakóépületeknél 80 százalékkal alacsonyabb energiafelhasználású brit lakónegyed egy korábban gáztározóknak otthont adó területen jelent meg. A 2008-ban indult, ma is fejlesztés alatt álló projekt 3600 lakást ad a brit fővárosnak.

A több stílusra osztható, különböző magasságú – és nyilvánvalóan különböző irodák által tervezett – épületek körül ötven hektárnyi zöldterület jött létre, amihez négy hektárnyi ökológiai park is tartozik, jócskán növelve a lakók komfortérzetét. És ha még mindez nem lenne elég: a GMV-ként is emlegetett projekt a különböző korosztályokat különböző tematikus parkrészekkel kényezteti, de különböző rendezvényekkel, illetve közösségi terekkel is javítja a negyedben élők életszínvonalát.

A lakók 2017-ben megtartották az első saját fesztiváljukat (Village Fayre) is, a következő évben pedig saját lapot indítottak, így a projekt húsz év alatt várossá vált a városban.

Mirador, Madrid

GALÉRIA MVRDV

Az első látásra egymáshoz ragasztott, különálló épületek egész sorának tűnő Mirador a spanyol főváros szociális bérlakásainak számát növeli. A holland MVRDV által tervezett, 2012-ben átadott, 165 otthont magában foglaló épület legfontosabb jellemzője az egyidőben nyitott és zárt közös tér, ami nem negyven méterrel az autók felett nyújtózó, kopár dohányzóhelyként, hanem modern pihenőhelyként, sőt, a Guadarrama hegyvonulatra is csodás kilátást nyújtó közösségi térként is működik, ahol az itt élők néhány pillanatra letehetik a napi gondokat, és programokat szervezhetnek együtt.

Watervijk / GWL-terrein, Amsterdam

ALAIN ROUILLER

A fővárosi vízgazdálkodás központjának épületei helyén – néhány korábbi épület megtartásával – 1994-1998 között megvalósult, hatszáznál is több lakást magában foglaló holland projektben 600 otthon jött létre.

Az esővizet is hasznosító épületek közti utcákról a fejlesztők véglegesen száműzték az autókat, így kiemelkedően biztonságos városrészt hoztak létre. A lakók komfortérzetét nemcsak ez a lépés, hanem a zöld tetőteraszok, a szukkulensekkel, mohával, illetve fűvel borított zöldtetők, a nyolcvanöt közösségi kert, illetve a szabadon bejárható parkrészek is emelik.  Az itt élők közösen tartják karban a kerteket, és élvezik a hatvannál is több gyümölcsfa termését.

A fejlesztők a lehető legjobb alapanyagok használatával építettek: műanyag szigetelés helyett maradtak például a nyerstéglánál, de a faanyagok terén sem elégedtek meg az olcsóbb típusokkal, sőt, a környezetvédelem jegyében a területen állt épületek bontásából származó törmelék jó részét is újra felhasználták.

A GWL-nél a közösségi funkciók is erősek: az éves futballtornák, a karácsonyi kórus, a közös gyümölcsszedések, illetve a lakókból alakult kisebb-nagyobb kertészcsoportok mind erősítik a közösségi szellemet.

BudaPart, Budapest

IVÁNDI-SZABÓ BALÁZS / 24.HU

És akkor elérkeztünk Budapestre: a 2017 óta születő és bizonyos szempontból újjászülető fővárosi városnegyednek, az ötvennégy hektáros terület szerves részét képezi a Kopaszi-gát, a beruházás végére pedig a terület közel fele, 26 hektár zöldfelület marad. A BudaPart a kompakt város ideája mentén valósul meg, ami ökológiailag sokkal pozitívabb megoldás, mint a szétterülő város. A tervezésbe többek között városszociológusokat és a dán ADEPT építésziordát is bevonták, így például nyugat-európai mintára nincs felszíni parkolás –a parkolókat a mélygarázsokban helyezték el-, ezáltal lényegesen sűrűbben tudnak fákat ültetni és támogatják a csökkentett autóforgalmat.

A Duna mellett születik a főváros legújabb városnegyede

Kevés városrész változott akkorát, mint az elmúlt években népszerű parkká vált Kopaszi-gáté. Az egykori magyar ős-Las Vegas napjainkra modern kori Budapest vált: a BudaPart-projekt keretében egy új városnegyed épül fel.

GALÉRIA IVÁNDI-SZABÓ BALÁZS / 24.HU

A fenti, nemzetközi példákhoz hasonlóan a BudaPart tájépítészetében fontos elem a nagyarányú zöldítés. Mivel a fejlesztői vízió szerint az utcákat nem foglalják el a parkoló autók, így lényegesen sűrűbben lehet fákat ültetni, mint egy hasonló léptékű városrészben. Egyrészt fásított belső utcákat hoznak létre, amelynek a legfontosabb elemét a fasorok adják, ezekkel biztosítva a jövőben az alapsíki felmelegedés-gátlást.

További egyedi kezdeményezésnek számít a helyszínen megoldott csapadékmegtartás, aminek köszönhetően az utcáról lefolyó esővíz aktívan részt vesz a fasorok öntözésében, emellett az esővíz tisztítva megy a Dunába.

A kultúra fontosságát, közösségépítő hatását felismerve a BudaPart a pandémia ellenére is közösséget, szemléletet formál: a városnegyed egyedülálló hangulatát ismert színészeink hozzák közelebb magyar költők versein keresztül.

Már számos üzlet megnyílt a BudaParton – köztük virágbolt, lottózó, zöldséges, pékség és étterem – 2021-ben pedig még több szolgáltató és kiskereskedelmi egység költözik a területre, de kiállításokat, koncerteket, szabadtéri filmvetítéseket, jógaórákat, termelői piacot, illetve szabadtéri programokat is terveznek, illetve saját óvoda is nyílik majd. A különböző építészirodák által tervezett lakó- és irodaépületek közti parkosított területeken pedig még több tér jut a közösséget építő aktivitásoknak.

Forrás: 24.hu